Lisa Kleypas- Csábíts el pirkadatkor

Eredeti cím: Seduce Me at Sunrise
Kiadó: Ulpius-ház, 2012
Oldalszám: 380
Ár: 3499 Ft
puhakötés
Hathaway-ek #2

Anglia az 1840-es években…
Az Éjfélig vagy enyém című regényben megismert népes Hathaway család második leánya, Win éppen csomagol. Gyenge tüdeje miatt Franciaországba utazik, ahol egy híres klinika jó eredményeket ért el a tüdőbaj gyógyítása terén. Ám Win szíve nehéz – fáj otthagynia Kev Merripent, a mogorva, zárkózott cigány fiatalembert, akibe kislánykora óta szerelmes. Annak idején a szabadelvű Hathaway szülők magukhoz vették az összevert, magára hagyott fiút, s a gyerekek együtt nőttek fel, bár Merripen mindig kívülállónak tartotta magát. Az ok, ami miatt felnőttként a családnál maradt, az volt, hogy a szülők váratlan halála után felelősséget érzett a hátramaradt gyermekekért, ám legfőképpen Win iránti elfojtott, kínzó szerelme késztette maradásra.
Win két év múltán, immár sugárzó ifjú hölgyként, megerősödve tér haza. A szerelem kettejük között csak még erősebben izzik, ám a beteljesülésig nemcsak a gyökereikből eredő kulturális különbségeket kell áthidalniuk, de Merripennek még a lány kezére pályázó ármánykodó riválisát is le kell győznie. S mindeközben fény derül Kev titokzatos múltjára…

És megjelent! Két hosszú évet kellett várni, hogy az Ulpius-ház megjelentesse a legújabb Lisa Kleypas könyvet. Ennek alkalmából pótoltam a hiányosságomat, elolvastam a Hathaway család első kötetét. Ezután nem sokkal pedig már vehettem is kezembe a folytatást is. Sajnos a könyvben nem található semmiféle utalás a folytatásra. Azért remélem lesz folytatás és a kiadó nem fogja váratni az olvasókat megint két évig. Örülnék neki, ha jövőre minimum egy Kleypas könyv megjelenne, de ha véletlenül több jönne, ez sem lenne baj.

A történet nem sokkal az Éjfélig vagy enyém történései után folytatódik. Winnek nem sikerült felépülnie a skarlátból, ezért Cam Rohan ajánlására egy franciaországi klinikára utazik gyógyulni. „ év elteltével teljesen egészségesen tér haza a gyönyörű nővé cseperedett Win. Merripen, aki már gyermekkora óta szerelmes a lányba is észreveszi a pozitív változásokat. Win minél jobban akarja a férfit, az annál inkább eltávolodik tőle. Képesek lesznek legyőzni az akadályokat, hogy ők is megtalálhassák azt a boldogságot, ami Amelia-nak és Cam-nek sikerült? Vajon a tetoválás hogyan befolyásolja a jövőjüket?

Kev Merripen cigány ősökkel rendelkezik. Még szinte gyermek volt, amikor a Hathaway család magához vette az elhagyott fiút. Idővel megtanulta szeretni és tisztelni a családot. Ekkor szeretett bele Winnifredbe is. Az évek elteltével az érzései mit sem változtak. Tudja, hogy a nő is vonzódik hozzá, de mégsem tesz lépéseket felé. Meg van győződve arról, hogy a kapcsolatuk halálra van ítélve.

Win. Túl sokáig volt beteg ahhoz, hogy a jövőjét csak úgy elpazarolja. Ezért mindent meg tesz annak érdekében, hogy boldog élete legyen. Ő pedig egyedül csak Kevet akarja. Feltárja a szívét a férfi előtt, de csak visszautasításban van része. Mit tehet ilyenkor egy fiatal nő? Megpróbálja elfelejteni azt a férfit, akit mindennél jobban szeret, egy másik férfi oldalán. Viszont Merripen meg nem képes elengedni őt.

Kev Merripennek biztos helye van a legmakacsabb főszereplők dobogóján. Néha igazán megérdemelt volna egy jól irányzott pofont, mint ahogy arra Cam is célzott alkalmakkor. Falat húzott fel a szíve köré, melyet senki nem képes áthatolni. Leonak mégis sikerült. Pont neki. Őróla nem hittem volna, hogy ilyen mértékű pozitív fejlődésem fog keresztülmenni az első kötethez képest. A többi testvér is megmutatja magát a könyvbe. A legviccesebb jeleneteket ők szolgáltatták. Feltűnt a színen Leo jövendőbelije is, akivel mondhatni nem alakul fényesen a kapcsolata. A szóváltásaik is remek alapot biztosítottak a mosolygásra.

A titokzatos tetoválás ügye is megoldódik. Kiderül végre mit jelent a tetoválás és milyen kapcsolat van Kev és Cam között. Számítani lehetett a végkifejletre. Szinte biztos voltam benne, hogy ők ketten szoros kapcsolatban állnak egymással. A kettejük között zajló párbeszédek is kellőképpen sugallták a dolgot. Nem utolsó sorban pedig szórakoztatóak voltak. Ami igazán meglepő volt, annak a bizonyos személynek a felbukkanása. Én nem számítottam rá és arra, hogy ilyen elkeseredett lépésre szánja el magát.

Megérte várni a kötetre. Igaz, én csak két hét különbséggel olvastam az első és a második részt, de átérzem azoknak a helyzetét is, akik 2 évet vártak. Jobban tetszett, mint Amelia története. Szimpatikusabbak voltak a főszereplők. Mindent kihozott az írónő, amit az ő párosukból kilehetett. A szereplők szerethetőek, nem voltak unalmas részek, a párbeszédek kimondottan szórakoztatóak voltak. A cselekmény is lezárásra került, ezáltal nem tudhatjuk, hogy mire számíthatunk Poppy esetében. Remélem az ő története is lesz legalább ilyen jó!

A könyvet köszönöm az Ulpius-ház kiadónak!


Previous
Next Post »