 |
| Eredeti cím: The Forgotten Garden Kiadó: Könyvmolyképző, 2011 Oldalszám: 622 Ár: 3499 / 4499 Ft puha- / keménykötés |
Egy kislányt magára hagynak 1913-ban egy Ausztráliába tartó hajón. Lélek egyedül érkezik, csak egy kis bőrönd van vele, benne néhány ruhadarab meg egyetlen könyv – egy gyönyörű mesekönyv. A gyermeket befogadja a kikötőmester és felesége, és mint a magukét nevelik fel. Huszonegyedik születésnapján elmondják neki az igazságot, és „Nell”, aki úgy érzi, hogy kicsúszott alóla a talaj, nekivág, hogy megtudja, ki is ő valójában. Kutatása során eljut a Cornwall partján álló Blackhurst Udvarházba, és nyomára jut a Mountrachet család titkainak. De csak Nell halála után folytatja a kutatást az unokája, Cassandra, és akkor áll össze a kirakós rejtvény valamennyi darabja.
A történetnek három főhőse van: Nell, Cassandra és Eliza Makepeace. Nell 21. születésnapján derül ki, hogy őt a szülei „örökbefogadták”. Telnek múlnak az évek, míg egy napon Nell nekivág kideríteni, hogy ki is ő valójában. Az édesapja egy rejtélyes bőröndöt hagyj rá a halála után, mely elvezetheti Nellt a valódi szüleihez. Itt veszi kezdetét az igazi történet, mikor is Nell Angliába utazik, hogy a bőröndben talált titokzatos mesekönyv még titokzatosabb íróját megtalálja, hátha köze lehet a családjához. Hamar világossá válik számára, hogy ő nem mást, mint Ivory Walker, akiről mindenki azt hiszi, hogy az 1914-es évben meghalt.
Cassandra, Nell unokája, 1975-ben kerül a nagymamájához, aki innentől fogva egyedül neveli a lányt. Cassandrának fogalma sincs Nell múltjáról, míg a nagymamája meg nem hal. Akkor Nell testvérei felvilágosítják őt arról, hogy Nell nem volt a vérszerinti testvérük. Nem sokkal később Cassandra kap egy levelet, melyben megtudja, hogy örökölt egy angliai tengerparti házat. Odautazása után nyomozásba kezd a nagyanyja feljegyzései alapján, hogy ki is volt valójában Nell.
A harmadik főszereplő, Eliza Makepeace, akit én az igazi főszereplőnek tekintek, mivel a könyv nagyobb részében, az ő történetét ismerhetjük meg. Az írónő már Eliza gyermekkorától kezdve meséli a történetet a haláláig. Mindeközben megismerteti az olvasóval, hogy milyen érzés elveszíteni a szeretett testvért, majd később a legjobb barátnőt. Bemutatja a század eleji nemesség életét, illetve az akkori emberi értékrendet, mely szerint az ember képes bármit feláldozni a büszkeség vagy a féltékenység miatt. Eliza életében egy rövid időszak volt, mikor valójában boldog volt, majd ennek a boldogságnak Rose – Eliza unokatestvére – házassága után vége szakadt. A háttérből a dolgokat Rose édesanyja remekül irányította, tönkre tette mind a két lány életét, de a könyv végén a sok gonoszság őt is utolérte.
Ami nagyon tetszett a történetben, hogy három szálon fut a cselekmény, három nő szemszögéből ismerhetjük meg a történetet. Az írónő az állandó szemszögváltással pontról pontra haladva építi fel a teljes történetet, amiben a legfontosabb szereplő Eliza. Az ő élete bontakozik ki előttünk, ami meghatározza a további szereplők életét is.
Kate Morton sok szereplőt vonultat fel a könyvben. Egyik mellékszereplő sem tűnik fel túl sokszor vagy túl kevésszer. Mindenki megfelelő mennyiségben van adagolva. Ezek emberek és az ő ismereteik kellenek ahhoz, hogy teljes valójában feltáruljon előttünk Eliza Makepeace élete.
Nem nevezném a könyvet romantikus regénynek, mert a romantika egyáltalán nem játszik benne szerepet. Inkább egy nagyon szép érzelmekben dús történet, ami könnyen könnyekre fakaszthatja az olvasót. Elárulom én az utolsó 20 oldalt végig sírtam, annyira megható volt. Igaz, sejteni lehetett a sok utalásból, hogy ki is valójában Ivory Walker, de akkor is nagyszerű volt a befejezés.
A könyvet köszönöm a Könyvmolyképző kiadónak!
Megjegyzés küldése