Georgette Heyer - Francia négyes

Eredeti cím: Cotillion
Kiadó: Gabo, 2010
Oldalszám: 400
Ár: 2490 Ft
puhakötés
Igen furcsa hős

Freddy természetesen rendkívül gazdag és nagyon jóképű, de lagymatag, kicsit szerencsétlen – semmiben sem hasonlít igen férfias, fess, szép és élvhajhász unokatestvéréhez, Jackhez.

Hősnő nehéz helyzetben

Az ifjú Kitty Charing hatalmas vagyon várományosa lobbanékony természetű, különc gyámjától. Az örökség átruházásának feltétele azonban az, hogy menjen feleségül a gazdag úr valamelyik unokaöccséhez.

Áljegyesség

Amint Kitty megérkezik Londonba, megkezdődik a harc a kezéért. A semmirekellő alakoktól körülvett, vegyes érzelmekkel küszködő Kittynek merész cselfogásra van szüksége…

Az írónőt méltatlanul elhanyagolják a magyar olvasók. Igaz, két regénye még a 90-es években megjelent magyarul (A vágy tüze – 1992, A kastély titka – 1995), de azóta nem nagyon hallani róla. A Gabo kiadó 2010-ben kezdte el kiadni Heyer könyveit. A legelső kiadott könyvük pedig a Francia négyes volt.

Nem igazán a friss olvasási élményeim közé tartozik ez a könyv, mert már jó 3 héttel ezelőtt olvastam, nyaralás alkalmával. Tetszett is meg nem is. Tetszett azért, mert valamilyen szinten történelmi regény volt. Nem tetszett, mert egyáltalán nem volt benne romantika. Mivel az írónő munkássága a 1921-1974-es évek közé sorolható, ezért a nyílt erotikus tartalmú szövegek, akkoriban nem nagyon voltak elfogadottak. Így érthető is a romantika hiány a könyvben. Viszont ha úgy tekintünk a könyvre, mint egy történelmi regényre, nekem akkor is hiányzott belőle egy minimális mennyiségű romantikus tartalom, mert ami kötetben szerepel, én azt nem nevezném romantikának.

A fülszöveg remekül összefoglalja a könyv cselekményét. Kitty Londonba érkezése után indul be a történet, akkor kezd el a szereplők jelleme is jobban megmutatkozni. Kitty a könyv főszereplője, de én néha legszívesebben kihajítottam volna az ablakon. Annyira tudatlan és folyamatosan beleavatkozik mindenbe, hogy számomra nagyon fájdalmas volt, amikor megszólalt. Bosszantó személyisége van, ami persze a tudatlanságából fakad. Mindig segíteni akar mindenkinek, de a dolgok valahogy mindig rosszul sülnek el. Persze ott van neki Freddy, a „jegyese”, aki állandóan kihúzza a bajból, mindig helyrehozza Kitty hibáit. Az ő jelleme kimondottan tetszett nekem. Annak ellenére, hogy főszereplő, nem fordult meg a könyvben olyan sokszor, mint ahogy azt egy főszereplőtől elvárnánk, de amikor megjelent mindig tett valami szórakoztatót. Szerintem Freddy volt az egyedüli, aki könyvben valódi jellemfejlődésen ment keresztül. Kezdetben tényleg egy kiállhatatlan ficsúr volt, még én sem kedveltem, de egy idő után megváltozott. Folyamatosan alakult át azzá az emberré, akinek Kitty lesz a legfontosabb a világon. De azért, még mindig figyelmet szentel az öltözködésének!

Szórakoztató regény lett volna, ha van benne romantika, mert a könyv végi ártatlan csókot leszámítva semmi, és a főhősnő sem annyira idegesítő. A párbeszédek elfelejtették velem a könyv hiányosságait, ennek ellenére nem lesz kedvenc. Mivel meg van az írónő többi könyve is, biztos, hogy azokat is elfogom olvasni. Azért remélem a többi sokkal jobb lesz!

A könyvet köszönöm a Gabo kiadónak!


Previous
Next Post »

2 megjegyzés

Write megjegyzés
Szilvamag
AUTHOR
2012. szeptember 15. 15:38 delete

Kezdetben én is hiányoltam belőle a romantikát, de aztán az írónő második könyvénél már tudtam, hogy mire számítsak és végleg belopta magát a szívembe a regényeivel.:) Kedvenc íróim közé tartozik csakúgy, mint J.Q.

Reply
avatar
Katica
AUTHOR
2012. szeptember 15. 15:51 delete

Meg van a többi regénye is Georgette Heyernek. Csak olvasni kellene. Annak ellenére, hogy ebben a kötetben nem igazán volt romantika, nem bátortalanít el, hogy a továbbiakban is olvassak tőle. :)

Reply
avatar