Lora Leigh - Buja éjszakák

Eredeti cím: Nauti Nights
Kiadó: Ulpius-ház, 2012
Oldalszám: 414
Ár. 3499 Ft
puhakötés
Buja fiúk #2

James „Dawg” Mackay évek óta veszettül sóvárog a bájos Crista Jansen után. Pont annyira, amennyire a lány menekül előle – és az elől a veszélyes vonzalom elől, ami villámként járja át minden porcikáját. Csakhogy immár nincs többé menekvés Cristának, mert Dawg kitervelt valamit. Valami alávalót. És meglehetősen erotikusat.
A zsarolás csúnya dolog, de Dawg meg fogja tenni, ha ez kell ahhoz, hogy Crista oda kerüljön, ahova ő akarja. Kéjvágya túl nagy és heves ahhoz, hogy ne így legyen. Mindeközben észre sem veszi, hogy Crista is kívánja. Azt is jól tudja, hogy mire készül, és hogy mi mindenre kapható. Nem véletlenül kapta becenevét. És mielőtt még a nap újra felkel Crista meg is fogja dolgoztatni érte.

Megjelent! Nem vártam a könyv megjelenését, mivel az előző kötet egyáltalán nem sikerült valami fényesen és a tetszésemet sem igazán nyerte el. Viszont az írónő felcsigázta a kíváncsiságomat a legidősebb Mackay unokatesó iránt. Fényévekkel jobb történetet kaptunk, mint Rowdy esetében.

Crista Jansen nyolc év elteltével tér vissza Somerset városába. Annak idején az emlékek és saját maga elől menekült, de az emlékek nyolc hosszú évig kínozták. Visszatérése után valaki bűnbaknak akarja felhasználni a lányt, de Dawg Mackay közbelép. Dawg évek óta sóvárog a lányért és most lehetőséget kap, hogy meg is szerezze magának. Bármi áron. Csúnyán. Zsarolással. Milyen titkokat rejt a múlt és mit hozhat a jövő kettejük számára?

Dawg. Élete legjobb éjszakáját töltötte el Crista társaságában bizonyos korhatáros dolgok elfoglaltságával. Egy probléma van ezzel csak: Dawg nem emlékszik rá. Személy szerint én képtelenségnek tartom. Ha valaki olyan részeg, hogy másnap nem emlékszik a dologra, hogy képes szexelni? Ahhoz, hogy valaki annyit igyon, hogy emlékezetkiesése legyen, rengeteget kell inni. A sok alkohol miatt pedig nem tudom elképzelni, hogy a férfiak nemes testrésze, hogy volt képes vigyázba vágni magát. Dawg semmiben nem különbözik, az előző kötetben megismert Rowdy-tól. Klónok, csak épp más háttérrel rendelkeznek. Na jó, talán annyi különbség van Rowdy és Dawg között, hogy az utóbbi egy kicsit érzelmesebb.

Crista. Nagyon szimpatikus csajszi. Végig próbált küzdeni a férfi parancsai és követelődzései ellen. A szájára sem képes lakatot tenni, mindig volt egy jó visszaszólása a férfinak. Okos nő, aki képes is használni azt, amivel Isten megáldotta. Sajnos rossz helyen volt, rossz időben. Egy komoly fegyveres rablás közepébe csöppen. Dawg megmenti a lányt, később pedig az ágyába zsarolja.

Az első oldaltól kezdve forr a levegő Crista és Dawg között. Egyik erotikus jelent követte a másikat. Az együttlétek sokkal változatosabbra is sikerültek, mint az előző kötetben. Amivel problémám volt, az a szóhasználat. Az éreztem az aktusok alatt, hogy jobb lenne, ha Dawg inkább meg se szólalna. Vulgárisnak tartottam a megnyilvánulásait, melyek sokat rontottak az élvezhetőségen. Nem tartom magam prűdnek, de ez már nekem is sok volt.

Mint ahogy azt már írtam, a könyv fényévekkel jobban sikerült darab, mint az elődje. Ez pedig a következőknek köszönhető:
1) Végre megismerhetjük a Mackay családot. Több háttér információt kapunk és az unokatesókat is van kihez kötnünk. A család megismerésével egy kicsit közelebb is kerülünk a Mackay fivérekhez.
2) Több szó esik az érzelmekről. Az első kötet képest igazi érzelmi katarzist élhetünk át. Dawg és Crista is megnyílnak egymás felé, beszélnek a sérelmeikről, a családjukról és a közös múltról is. Kommunikálnak egymással, nemcsak elbeszélnek egymás mellett.
3) Van történet, amivel folyamatosan foglalkoznak, nemcsak a végére hagyják a megoldást. Már a kezdetektől lehet sejteni, ki áll az egész fegyverrablás mögött, csak az a kérdés, hogyan kapcsolódnak össze. Remekül vezette az írónő a krimi szálat, engem sikerült megvennie a cselekménnyel. Valóban kíváncsi voltam, hogy hogyan alakult ki az egész dolog.

4 csillagos értékelést kap, mert a jó dolgok ellenére, mégis csak volt két dolog, ami nagyon zavart. Értelmetlen pótlékként került a történetbe Crista terhessége. Végig semleges szerepet töltött be, csak akkor volt egy csöpp jelentőséget, amikor kiderült. Ha kimaradt volna a könyvből, a hiánya egyáltalán nem érződött volna. A másik dolog, amivel még mindig nem tudok megbarátkozni és már az első kötet olvasásakor is szemet szúrt, hogy a szóhasználat vulgáris. Erről a véleményemet már fentebb kifejtettem.

Lehet túlzás azt állítani, hogy fényévekkel jobban sikerült könyv volt, mint az első regény, de legalábbis jobb volt. Még mindig nem tökéletes, igazából elég messze áll még a tökéletestől, de ha tartja a növekvő tendenciát, akár a sorozat végére a kedvenc kategóriát is elérheti. Élvezhető volt, olvastatta magát. A folytatásnak is bizalmat szavazok!

A könyvet köszönöm az Ulpius-ház kiadónak!


Share:
Designed by OddThemes | Distributed by Blogger Themes