Brenda Joyce - Az ellopott menyasszony

Eredeti cím: The Stolen Bride
Kiadó: Harlequin, 2013
Oldalszám: 430
Ár: 1695 Ft
puhakötés
de Warenne dinasztia #8

Sean O'Neill valaha mindennél többet jelentett Eleanor de Warrene számára, ám amióta eltűnt az otthonából, hír sem érkezett felőle. Egy idő után a lány feladta a reményt, és odaígérte a kezét másnak. Néhány nappala az esküvő előtt Sean mégis előkerül, csakhogy a valaha szelíd, kedves fiú mostanra idegenné vált, akit megkeményített a börtön és a menekülés. Sean nem akarja veszélybe sodorni Eleanort azzal, hogy az új helyzetben jogot formál rá, de elszánt távolságtartását meghiúsítja a lány, mer nem tudná elviselni, hogy az imádott férfi másodszor is elhagyja. Amikor a szenvedélytől elragadtatva Sean megszökteti, Eleanornak alkalma nyílik rá, hogy végleg meghódítsa szerelmese szívét…

Gondolom feltűnt, hogy a hónap elején Brenda Joyce lázban égtem és már alig vártam a folytatást, Az ellopott menyasszonyt. Ahogy megjelent a könyv, máris rendeltem, minél hamarabb olvasni akartam. Így nem sokkal a megjelenés után már vehettem is kézbe a könyvet, csillapítva ezzel a kíváncsiságomat. Az értékelés már hetek kb. két hete kész van, csak sajnos időm nem volt, hogy ki is rakjam a blogra. Eme hiányosságomat szeretném most pótolni.

Az ellopott menyasszony úgymond a 3. rész a régens korszakban játszódó kötetek közül. Viszont már a 8. rész az egész szériát tekintve. Jelentősége nincs, de ahogy már máskor is mondtam: Remélem ki lesz egyszer adva az első öt rész is.

Edward de Warenne évekkel korábban nőül vette a megözvegyült Mary O’Neillt, miután a férjét az angolok brutális kegyetlenséggel megölték a gyermekei szeme láttára. Mivel a grófnak már volt négy gyermeke – Tyrell, Cliff, Rex, Eleanor – az előző házasságából, illetve az asszonynak is volt két fia – Devlin, Sean – ezért ők ketten és a gyermekek egy igazi nagy családot alkottak. Csakhogy Eleanor de Warenne nemcsak testvéri szeretettel viseltetett a mostohatestvére, Sean iránt. Már kisgyermekként csodálta a fiút, mindig követte őt, Sean pedig állandóan vigyázott a nálánál 7 évvel fiatal kislányra. Elle 6 éves volt, amikor kijelentette, hogy ő csak Seanhoz hajlandó férjhez menni.

Az O’Neill család hatalmas anyagi veszteséget is elszenvedett az angolokkal vívott háború során. Elle személyében Sean óriási segítségre tett szert, mikor a férfi családi birtokát hozták helyre. Együtt gürcöltek, hogy egy napon a birtok régi pompájában tündökölhessen. Mivel a bátyja megnősült (A váltságdíj) és a birtokot is újjá varázsolták, Sean úgy gondolja, hogy ideje a saját útját járni és megkeresni az élete valódi célját. Elle éppen rajtakapja az indulni készülő Seant és megígérteti vele, hogy visszatér. 4 év telt el a viszontlátásig!

A család Sean halálát feltételezi, mivel az elmúlt 4 évben semmi hírt nem hallottak róla. Elle is feladta a haszontalan reményt, hogy valaha viszont látja a férfit, ezért odaígéri a kezét egy angol nemes örökösének. A szíve mélyén viszont soha nem adta fel a reményt. Három napra van az esküvőjétől, amikor a reggeli lovaglás során egy nem várt látogatóba fut!

Sean az életének az utolsó két évet egy dublini börtönben töltötte árulás vádjával. De az igazgatóváltás miatt, az új igazgatónak egyáltalán nem volt tudomása a férfi létezéséről, ezért a kivégzése is elmaradt. Kapva az első alkalmon megszökött a börtönből, az útja pedig egyenesen a kikötőbe viszi, ahol már megváltotta a jegyét is Amerikába. Már csak az indulásra vár, amikor is a fülébe jut Elle házasságának a híre. A börtönben töltött két év lelkileg törte meg a férfit, már csak árnyéka korábbi önmagának. A fénytől fáj a feje, gondjai vannak a beszéddel, a cipőt nem viseli el a lábán. Két év kínzásban volt része. Mégis, a sok szenvedés ellenére látni akarja a lányt, még ha csak egy pillanatra is. Éppen jókor érkezik!

Bevallom őszintén, én vidámabb könyvre számítottam! Teljesen más volt az elképzelésem. De nem mondhatom azt, hogy csalódtam volna. Nagyszerű olvasmány volt. Párhuzamosan ismerhetjük meg a múltat és a jelent is. A könyv előrehaladtával egyre több mindent tudunk meg szereplőink közös múltjáról és Sean elmúlt négy évéről. A visszapillantások remekül illenek a történetbe, így egészítve ki azt.

Elle. Fiatalként fiús lány volt, de az idő teltével egy gyönyörű fiatal nővé érett. Még mindig jobban szereti a fiús dolgokat, jobban is lovagol és lő, mint bármelyik más férfi. „Vadvirág volt, nem melegházi rózsa.” Öt fiú között nőtt fel, hogy is ne lett volna felnőttként inkább a férfias dolgok felé nyitottabb. Végig küzd Seannal a szerelmükért, de néha még ő is majdnem feladja, mivel az ellenfele kemény diónak bizonyul. De ilyenkor a férfi mindig tesz valamit, amivel újfent bebizonyítja a lánynak, hogy ő bizony megéri, hogy valaki megmentse őt a sötétségtől, az önvádtól és a múltját keresztező árnyaktól.

Sean. Megtörte a börtön, nem bízik már az emberekben. A múltja kísérti. Magát tartja felelősnek a két évvel korábbi gyilkosságokért. Az emlékek pedig még álmában is kínozzák. Hol közel engedi magához Ellet, hol eltaszítja magától. Nehéz kiigazodni rajta. Minden áron meg akarja védeni Ellet, úgy ahogy gyermekként is kimentette őt minden bajból. Mégsem hajlandó közel engedni magához a nőt, mivel nem tartja magát elég jónak ahhoz, hogy feleségül vehesse.

Nyilvánvaló, hogy Eleanor már a kezdetektől fogva szereti Seant. A könyv inkább Sean érzelmeire fektet hangsúlyt. Arra, hogy a sérült lelke, hogyan lesz megint egész, hogy képes legyen viszontszeretni a lányt és megbízni benne.

Az előző két kötettel ellentétben most sokkal sötétebb kötetet vehettünk kézbe. A testiség sem volt erőltetve a könyvbe, hanem az érzelmekre épített. Őszintén szólva, én reménytelennek tartottam Sean helyzetét, szinte biztos voltam, hogy neki nem lesz maradása Angliába. Ezért örültem a befejezésnek, mert mégis maradhatott a családja közelében a szeretett nővel az oldalán. Merthogy idővel ő is tisztába jön az érzelmeivel. A könyv egy érzelmi hullámvasút: hol fent, hol lent. Néha örülünk, mert a szereplőink boldogok, néha pedig a szívünk szakad meg értünk vagy adnánk nekik egy taslit, hogy térjenek már észre. Én elfogult vagyok az írónő eme sorozatával kapcsolatban, ezért nem is ajánlom senkinek. Ami nekem tetszik nem biztos, hogy másnak is!

A könyvet köszönöm a Harlequin kiadónak!


Previous
Next Post »