Portörlés (1)

A nyár kezdetén – éppen államvizsga időszakban – ihletet kaptam, ami nálam ritkaságnak számít. Ennek az időszaknak a gyümölcse lesz néhány új rovat, melyek közül most az elsőt szeretném bemutatni. Reményeim szerint senki nem fog meglepődni azon, hogy az új rovat a Portörlés nevet kapta, mivel mániákus könyvgyűjtőként állandóan halmozom a könyveket, időm viszont nem mindig van kiolvasni az éppen beszerzetteket. A Portörlés rovatba szigorúan csak olyan könyvek kerülnek be, melyek nem idei megjelenések. Az első adag 6 könyvek tartalmaz, melyek a következők:

Georgette Heyer – Régi szép színek

Boston Evening Transcript Justin Alastair, a hideg szívű Avon herceg bosszút akart állni valakin; ebből a megfontolásból vásárolt meg egy vörös hajú párizsi utcagyereket, akit apródjává tett. Avon gyanította, hogy a finom vonású szép apród, Léon valójában Léonie, és nem más, mint az elvetemült Saint-Vire gróf törvényes leánya, akit a gróf fiú örökös iránti mindenre elszánt aljas vágya fosztott meg örökségétől. A herceg terve egyszerű volt: Léonie-t ellensége előtt parádéztatni, ártatlan gyámoltjával visszaköveteltetni születési jogait, és ezzel tönkretenni valódi apját. Ám a herceg nem számított arra, hogy Léonie bámulatos átalakulása milyen gyengéd érzelmeket támaszt benne… és már beindította a veszélyes ármány gépezetét…



Julia Quinn – A herceg és én

Létezik-e nagyobb kihívás a londoni előkelő társaság ambiciózus anyái számára, mint egy nőtlen herceg, akihez lányukat örömest feleségül adnák?
LADY WHISTLEDOWN TÁRSASÁGI LAPJA,
1813. ÁPRILIS

Minden jel arra mutat, hogy Simon Basset meg fogja kérni legjobb barátja húga, a bájos és okos Daphne Bridgerton kezét. Ami csak kettejük titka: házasságról szó sincs, csak így kívánják Simontól távol tartani a lányaikat férjhez adni kívánó, igen aktív társasági hölgyeket. Daphne pedig, mivel hercegi udvarló találta kívánatosnak, később alkalmas kérőket kaphat.
Ám miközben Daphne sorra keringőzi Simonnal a bálokat, igen nehéz arra gondolnia, hogy az egész csak színlelés. A férfi ravaszkás mosolya talán, de tekintete felragyogása bizonyosan azt a hatást éri el, hogy Daphne beleszeret a szép hercegbe. Ez már egyáltalán nem színlelés. A lány a lehetetlennel próbálkozik: megpróbálja meggyőzni a gyönyörű szoknyavadászt, hogy okos kis tervüket némiképp módosítaniuk kell, és semmi nem olyan jó, mint szerelmesnek lenni…

Elizabeth Hoyt – Hollóherceg

Edward de Raaf gyermekkorában elveszítette valamennyi szerettét: az Anglia-szerte pusztító pestisjárványt egyetlen családtagja sem élte túl. A haladó szellemű, művelt, de magányosan élő, mogorva gróf hosszú évek elteltével visszaköltözik gyermekkori otthonába: a Ravenhill-kastélyba, azzal a szándékkal, hogy megmenti az ősi fészket. Modern gazdálkodásba kezd a birtokon, és tapasztalatait tudományos munkában foglalja össze. Mivel Edward kiállhatatlan, lobbanékony természet, az alkalmazottai nem bírják sokáig mellette, ezért kénytelen újabb és újabb titkárt keresni. Anna határozottsága, humora és szókimondása az első pillanattól lenyűgözi a férfit, ahogy az asszonyt is a gróf érzékenysége, ugyanakkor arroganciája is, amelyet egyszerre talál bosszantónak és izgatónak. Mivel azonban mindketten tisztában vannak társadalmi helyzetükkel és a konvenciókkal, kölcsönös vonzalmukat igyekeznek leplezni. A boldogtalan házasságának kudarcát és magányos sorsát évek óta példásan viselő, saját vágyait háttérbe szorító özvegy azonban fellázad a szigorú társadalmi kötöttségek és elvárások ellen, s mert jól tudja, hogy vonzalmát nem vallhatja meg nyíltan Edwardnak, különös, pajzán, ugyanakkor meglehetősen kockázatos megoldást választ…

Leila Meacham – Rózsák

A TÖVISMADARAK ÉS AZ ELFÚJTA A SZÉL KLASSZIKUS HAGYOMÁNYAIT KÖVETŐ CSALÁDREGÉNY ÁLMOKRÓL ÉS ÁTKOKRÓL, KÖTELESSÉGTUDATRÓL ÉS HATALMI HARCOKRÓL, AZ ŐSÖK TISZTELETÉRŐL ÉS A TILTOTT SZENVEDÉLYRŐL…

KELET-TEXAS, 1916. A howbutkeri Houston Avenue-n lakik a várost alapító három család – a Toliverek, a Warwickok és a DuMont-ok –, akik már több nemzedék óta rózsák formájában rendezik nézeteltéréseiket: vörös rózsát adnak egymásnak,ha bocsánatot akarnak kérni valamiért, és fehér rózsával jelzik megbocsátásukat.
Amikor a tizenhat éves Mary Toliver apja halála után megörökli a család gyapotültetvényét, Somersetet, még nem tudja, mekkora fájdalmakat kell még ezért kiállnia. Nem veszi komolyan az átkot, amelyről az apja az utolsó levelében írt. Megszállottságában csak arra tud gondolni, hogy méltó úrnője legyen Somersetnek, és ezért még azt is képes elviselni, hogy anyja és bátyja elhidegül tőle.
És ez csak az első alkalom, amikor Mary eladja a lelkét Somersetért. Amikor visszautasítja a jóképű, dúsgazdag Percy Warwick házassági ajánlatát, aki tiszta szívéből szereti és akit ő is viszontszeret, még nem sejti, hogy ezzel a döntésével több eljövendő nemzedék életét teszi tönkre.

Diane Haeger – A rivális

A FRANCIA TÖRTÉNELEM EGYIK LEGSZEBB ÉS LEGŐSZINTÉBB SZERELMI TÖRTÉNETE

I. Ferenc francia király szemérmetlenül buja, intrikákkal teli udvarának világa egészen más, mint az a csendes, vidéki élet, melyet Diane de Poitiers a néhai férje oldalán megszokott.
Az özvegy, aki még mindig fiatal és gyönyörű, visszatér az udvarba, ahol Anne d'Heilly, a király féltékeny szeretője azonnal harcba száll ellene.
Diane már-már megfutamodna a fúriaként rá támadó nő elől, amikor rátalál az egyetlen emberre, aki megvédi a kegyenccel szemben: a király második fiára, a fiatal Henrik hercegre. Barátságuk szenvedélyes szerelemmé mélyül. Henriknek az udvar politikai érdekei miatt feleségül kell vennie Medici Katalint, a pápa csúnyácska unokahúgát.
A herceg viszont kitartóan küzd Diane-ért, aki az iránta tanúsított lojalitásával a később királlyá koronázott Henrik megbízható szövetségese lesz. Hűségéért az uralkodó kastélyt ajándékoz neki. A királyi gyermekek taníttatását és gondozását is irányító asszon az udvarban olyan jelentős pozíciót ér el, hogy amikor III. Pál pápa aranyrózsát küld Medici Katalinnak ajándékba, nem feledkezik meg Poitiers hercegnőről sem, aki egy igazgyöngyökkel kirakott nyakláncot kap tőle.

Helena Marten – A kávé illata

Johanna Berger a férje halálos ágyánál ígéretet tesz, hogy egyedül viszi tovább a családi kávéházat. Az asszony számtalan nehézséggel kénytelen szembenézni, de kitartása, a kávé iránt érzett szenvedélye és a zsidó hegedűs, Gabriel Stern segítségével a város legjobb helyévé teszi a Kávémalmot. Ezt azonban nem mindenki nézi jó szemmel, Johanna egy gonosz összeesküvés kellős közepében találja magát, az őt leginkább gyűlölő kocsmáros aljas támadások sorát eszeli ki, hogy tönkretegye az asszonyt. Az irigykedők bosszúja egészen Velencéig, majd Isztambulig hajszolja. Johanna kalandos útja során mindent megtanul a kávékészítés művészetéről, és végül még a szultán udvarába is bejárása lesz, ahol dicsőség és újabb intrikák várnak rá. De sem a titkos tudás, sem a gazdagság, sem a kávé illatos gőze nem feledteti azt, hogy mit hagyott otthon, hogy csak egy hely létezhet, ahol a boldogságot megtalálhatja…


Szavazni a bejegyzés alatt hozzászólás formájában, vagy az oldalon megtalálható kérdőívnél lehet. A szavazás időtartama egy teljes hét (júl. 28. - aug. 4.). Előre köszönöm azoknak a segítségét, akik szavaznak, megkönnytíve nekem a választást, hogy melyik könyvet előrébb az évtizedes várólistámon!
Share:
Magnolia írta...

Quinnre szavazok, mert imádom :) viszont Leila Meacham könyvére is kíváncsi lennék, azt még nem olvastam.

Designed by OddThemes | Distributed by Blogger Themes