 |
| Eredeti cím: The Summer House Kiadó: General Press, 2012 Oldalszám: 440 Ár: 3800 Ft keménykötés |
Lady Helen Barstairs egy előkelő angol grófi család egyetlen leánya. Szigorú neveltetésben részesült, majd fiatalon megismerkedett későbbi férjével, akiről mindenki úgy gondolta, hogy nagyszerű parti egy eladósorban lévő lány számára. Az első világháború miatt azonban nem nyílik lehetőségük arra, hogy jobban megismerjék egymást: az ifjú férj hamarosan a franciaországi frontra utazik. Lady Helen nem tudja, mi az igaz szerelem, így felkészületlenül éri, amikor találkozik a környéken állomásozó Oliver Donovannel. A fiatal lány hamarosan teherbe esik a férfitól, míg szerelme erről mit sem tudva visszaindul a frontra. Helen a gyermekét titokban szüli meg, és nem elég erős ahhoz, hogy szembeszálljon a szüleivel, akik örökbe adják a Laura névre keresztelt kislányt.
A történet több mint húsz év elteltével folytatódik, immáron a második világháború idején. Laura fiatal gyönyörű ápolónő, akire a sors csapások sorozatát méri: egyszer csak egyes-egyedül találja magát a világháború kellős közepén, áldott állapotban. Úgy tűnik, a múlt megismétli önmagát; Laura arra kényszerül, hogy elhagyja Londont, és anyjához költözzön, akit nem is ismer.
Mary Nichols háborús szerelmi regénye két ember egymásra találásának, anya és lánya zaklatott kapcsolatának megindítóan szép története, melynek a háború sújtotta Anglia szolgál érdekes hátteréül.
A fülszöveg elolvasása után az első gondolatom az volt, hogy ezt nagyon jól kiválasztottam. Még a Toszkán rózsát olvastam, amikor eldöntöttem, hogy ez lesz a következő könyv, amit olvasok, aztán elolvastam a fülszöveget és rájöttem, hogy ez csakis a sorsszerűség lehet, hogy egymás után két a világháború idején játszódó könyvek sikerült kiválasztanom. Míg a Toszkán rózsa Olaszországban játszódik, addig a Nyári lak szereplői Anglia egy kisvárosában, Beckbridge-ben élik az életüket.
Ahogy azt a fülszöveg is írja, Lady Helen egy házasságon kívüli gyermeknek ad életet az első világháború idején, de a gyermeket elszakítják tőle. Szerelme soha nem tért vissza hozzá. Húsz év elteltével Laura, aki nem más, mint Helen leánya, az esküvő előtti napon veszti el a vőlegényét, így magára maradt a meg nem született gyermekével. Mivel Helen és Laura „anyja” tartották a kapcsolatot, ezért elrendezik, hogy Laura a szülés után Beckbridge-be költözik, Helenhez a kastélyba. Mivel Beckbridge kis település nem maradhat sokáig titokban, hogy ki is Laura valójában. Mindenki sejti az igazságot, de nem adnak hangot a véleményüknek. Persze nem csak ez a titok keresztezi Laura és Helen múltját, de ezek a titkok előbb-utóbb úgyis kiderülnek.
Le kell szögeznem, ez a könyv nem egy romantikus regény, hanem inkább egy családi regény. Mivel maga a könyv sok szereplők vonultat fel, attól eltekintve, hogy az adott szereplőnek köze van a titokhoz vagy sem, mégis mindenki a részét képezi a könyvnek, így válik egésszé a történet. A középpontban Helen és a lánya, Laura állnak. Laura sajnos nem került a szívemhez közel, mivel számomra néhol következetlenül viselkedett. Itt a Steve-vel való kapcsolatára gondolok. Az egyik lapon még nem szereti, de 5 oldallal később már igen. Persze az eltelt 5 oldalon semmi lényegre törő nem történt, ami kiválthatta volna az érzelmeinket ilyesfajta megváltozását. Vele szemben Helen viszont az egyik kedvencem volt. Nagyon szorítottam érte, hogy a könyv végére találja meg a boldogságot, mivel sokat veszített már az első világháborúban is. Reméltem, hogy ő is meg fogja találni azt a boldogságot, ami Laurának sikerült, de sajnos nem így lett. A háború és az eltelt évek közbeszóltak, már nem lehetett visszahozni azt, ami húsz évvel ezelőtt volt. Becsültem benne, hogy képes volt továbblépni és nem temette el magát a bánatban. Annak nagyon örültem, hogy véglegesen lezárta a múltat. A személyében egy igazán erős nőt ismerhettem meg. A másik kedvencem Steve volt, Laura szerelme és korábbi vőlegényének az egyik barátja. Tetszett a háborúhoz való elhivatottsága, hogy sebesülése ellenére is ki akarta venni a részét a háborúból. Az ő személye biztonságot és hazaszeretett sugallt a környezetében élők számára.
Amit hiányoltam a történetből, azok az érzelmek voltak. Ráadásul ami volt is benne, azokat sem éreztem valódinak. A történet főleg a háború általi szenvedésekre koncentrál, nem arra, amit az szereplők valójában éreznek. Példa: Van egy lány, aki férjhez megy egy katonához. Elméletileg nagyon szerelmesek egymásba. Esküvő. Férj és feleség lettek. Egyszerűen nem tudtam rájönni, mikor történt az, hogy ők ketten egymásba szerettek. Nem éreztem ezt a szerelmet valódinak, inkább azt mondanám, hogy erőltetett volt. Legyen valami, ami kitölti a lapokat. A könyvnek eme hiányosságát leszámítva, egy jól megírt regényt vehettem a kezembe. A történet végére, minden szereplő története lezárásra került, ki-ki megtalálta a boldogságát, otthonát. Remélem jövőre is olvashatok Mary Nichols könyvet.
A cím. Nyári lak. Nem sok köze van a történethez. Nagyon kevésszer említik meg magát a nyári lakot. Szerintem a nyári lakra nem úgy kell tekinteni, mint egy helységre, hanem a nyári lak maga szimbolizálja Helen életét. A nyári lakot is elpusztította egy bomba, de újraépítették. Helen életét is tönkretették, mikor elszakították a gyermekétől, de továbblépett és a háború ellenére boldog élete volt. A nyári lak maga az emberi élet, képes a teljes pusztítás után újrakezdeni.
A könyvet köszönöm a General Press kiadónak!
Megjegyzés küldése