Rachel Vincent - Rogue - Latrok

Eredeti cím: Rogue
Kiadó: Könyvmolyképző, 2012
Oldalszám: 398
Ár: 2999 / 3999 Ft
puha- / keménykötés
Alakváltók #2

A Könyvmolyképző kiadó még az idén elhozta a magyar olvasóknak Rachel Vincent Alakváltók sorozatának a folytatását. Én már a megjelenés után egyből lecsaptam a könyvre, mivel az első rész kimondottam tetszett, ezért is bíztam abban, hogy a második rész sem fog csalódást okozni. Nem is okozott. A folytatás még élvezetesebb is volt, mint a Kóborok.

Rendben, szóval a macskák nem esnek mindig talpra.
Én aztán a legtöbbünknél jobban tudom ezt. Amióta visszatértem a falkába, nagy döntések és még nagyobb hibák követték egymást az életemben; olyan hibák, amikért ártatlan életekkel szokás fizetni. Mint az első és egyetlen női végrehajtónak, nagyon sokat kell bizonyítanom apám, a falka és saját magam előtt is. És most, hogy a területeinken sorra ölik meg a kandúrokat, keményebben dolgozom, mint valaha – bár mindig van erőm, hogy munka után szórakozzak is egy kicsit Marckal, aki végrehajtóként és a magánéletben is a társam.
Azonban nem minden hibám lezárt ügy. Felmerül a gyanú, hogy a halott kandúrok esete összefüggésben áll emberi nők eltűnésével is, és talán minden miattam történik, emberként vagy macskaként. És az az egyetlen megingás talán túl sokba, elviselhetetlenül sokba fog kerülni nekem…

3 hónap telt el a Kóborok történései után. Faythe remekül beilleszkedett új pozíciójába. Ő az első női végrehajtó. Munkában és a szerelmi életében is Marc a párja. Egy napon párosunk azt az utasítást kapja, hogy vizsgálják ki egy kóbor vérmacska halálát. Emellett sorra tűnnek el az országban a sztriptíz táncosok is. Rájuk hárul a feladat, hogy kiderítsék, vajon a sztriptíz táncosok esete összefüggésben áll-e a halott vérmacskával. A szálak a múltba vezetnek, Faythe-nek meg kell küzdenie a múlt és a jelen árnyaival is, melyek csak arra várnak, hogy hibázzon.

Az előző kötetben Faythe és Marc újra egymásra találtak. Látszik, hogy igen közel kerültek egymáshoz az elmúlt hónapok alatt. Faythe nagyon sokat tanult a férfitől, mióta vele dolgozik. Sokat fejlődött a személyisége is. Ebben a részben Faythe megcsillogtatja tudását is, nemcsak az idegesítő oldalát. Van esze a csajnak. Remekül képes egyik dologból a másikra következtetni és nagyszerűen illeszti össze a kirakós darabjait. Míg a falkát érintő ügyekben remekel, addig a személyes problémák megoldásában kész káosz. Kb. mintha beengednénk egy elefántot a porcelánboltba.

Marc a könyv elején még nem mutat változást korábbi önmagához képest. Ugyanolyan szerelmes és vak. Viszont a cselekmény előrehaladtával ő is fejlődik. Végre a sarkára áll és megteszi azokat a lépeseket, melyeket már réges-régen meg kellett volna tennie. Megsajnáltam szegényt, mert megint ő a szenvedő alanya Faythe baromságainak. Igaz, a csaj nem akarta bántani, de a hülyeségei mindig Marc-ot találják meg. De most őszintén? Mi járt Faythe fejében? Tudhatta volna, hogy az eltitkolt dolgok előbb-utóbb mindig kiderülnek, de inkább előbb, mint utóbb. Ha hamarabb beszámolt volna a férfinak a titokzatos telefonhívásokról, akkor valószínűleg kevésbé bántotta volna a férfit. Így most nem lehet tudni, mikor fognak kibékülni.

Cselekmény tekintetében is fejlődést mutatott a könyv. Nekem valahogy jobban bejött ennek a kötetnek a cselekménye, mint az előzőé. Érdekesebb volt. Rákényszerített engem is, hogy gondolkodjak. Igaz, az írónő már az elején lelövi a tettesek személyét. Az egyiket szó szerint említi, a másikra pedig elég könnyen rá lehetett jönni. Ennek ellenére mégis azt mondom, hogy Rachel Vincent fantasztikusan keverte a szálakat, nagyszerűen magyarázta meg a dolgokat és jól hozta össze az olyan szálakat, melyekről nem gondoltuk volna, hogy közük van egymáshoz. Maga az egész cselekményvezetés elképesztő.

Sok tekintetben fejlődött a könyv, de a sok magyarázat és leírás miatt néhol elveszti a maga varázsát. Lassan indul be a történet. Miután pedig átlépjük azt a bizonyos holtpontot, a könyv letehetetlennek bizonyult. A vége pedig izgalmakra ad okot a folytatásban. Összefoglalva: én jobban élveztem, mint az első részt, de van még mit fejlődni. Várom a folytatást.

A könyvet köszönöm a Könyvmolyképző kiadónak!


Previous
Next Post »